Online ugyvéd - Cégalapítás online

Mediáció

Mediáció - gyors megegyezés per nélkül

A mediáció a vitás kérdések rendezésének olyan módja, ahol a konfliktusban álló felek képzett vitavezető segítségével maguk tisztázzák érdekeiket, és ezek figyelembevételével jutnak el a megállapodáshoz. Minden résztvevő képviseli saját szempontjait, érdekeit, kizárólag olyan döntés születhet, amelyben mindegyik érintett fél szempontja megjelenik.
 
Etikai Kódex
 
A mediáció olyan alternatív jogvitarendezési eljárás, ahol a vitában érintett felek kezdeményezésére, egy pártatlan személy, a mediátor nyújt segítséget ahhoz, hogy a jogvitájuk megoldásaképpen a felek olyan megállapodást kössenek, amely a számukra kielégítõ.

 

A mediációban nincs vesztes, hanem mindkét fél nyer: a megállapodás azt a közös nevezõt fogja tartalmazni, ami az egyik félnek még, a másiknak pedig már elfogadható. Ezzel mindketten nyernek és - ellentétben a peres eljárással, ahol az esetek döntõ többségében a felek közötti kapcsolat teljesen és végérvényesen megszakad -, nyitva marad a felek közötti jövõbeli együttmûködés lehetõsége is. Ez utóbbinak különösen az üzleti viták és a családi konfliktusok esetén van jelentõsége.

 

A közvetítõi eljárás eredménye a felek közti megállapodás, ami jogi értelemben véve egy magánokirat. Ez közvetlenül ugyan nem végrehajtható, azonban - mivel az a felek aktív közremûködése által, kölcsönös kompromisszumok útján alakul ki - komoly valószínusége van annak, hogy az abban foglaltakat a felek önként végrehajtják.
 
"A mediátor olcsóbb, mint a bíróság"
       (Népszabadság • Kiss Melinda Katalin  • 2005. augusztus 30. )


Németországban évente 50 milliárd euró kárt okoznak a belsõ vállalati problémák, s a kívülállókkal kialakuló viták nyomán jelentkezõ veszteség ezt jóval meghaladja - a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara adatai szerint. Ezért a cégek egyre gyakrabban veszik igénybe vitás ügyeik tisztázásához, megoldásához a mediátorok segítségét, sok ezer eurós perköltséget, s nem utolsósorban idõt takarítva meg. Egy német felmérés szerint a mediáció a legrosszabb esetben is csak harmadannyiba kerül, mint ha a felek a bíróságon keresnék igazukat. A megkérdezett vállalatok szerint a mediációs egyeztetések 80 százaléka sikerrel végzõdik. Az Európai Unió ajánlásai között is szerepel, hogy a tagállamok 2006 márciusáig tegyék lehetõvé a mediáció alkalmazását a peres eljárások során.

A belsõ konfliktusok megelõzésében, feloldásában is fontos szerephez juthatnak a mediátorok. A módszer hatékony segítség a munkaadók és a szakszervezet, illetve az üzemi tanács vitáiban, vagy az egyes szervezeti egységek, azok vezetõi és munkatársai közötti súrlódások elsimításában, vagy éppen átszervezésekkor. Éppen ezért a cégek sok helyütt saját alkalmazottaikat képeztetik ki közvetítõnek, akiket a többi között a szállítókkal kapcsolatot tartó részlegeknél is elõszeretettel alkalmaznak.

A mediációt Magyarországon annak ellenére is kevesen ismerik, hogy törvény szabályozza alkalmazásának feltételeit. Ma már több cég és alapítvány foglalkozik e tevékenységgel, 2003-ban 23 alapító taggal megalakult a Budapesti Ügyvéd-Mediátorok Szakmai Kollégiuma - vagy Mediációs Kollégium is, amely nonprofit, szakmai-konzultációs szervezet. Mediátorok közvetítésével is foglalkozik: üzleti-kereskedelmi, pénzügyi, banki, biztosítási, szerzõi jogi és iparjogvédelmi, társasági, munkaügyi, médiával, orvosi mûhibával kapcsolatos, családjogi, vagy magánszemélyek közötti jogviták elsimításához egyaránt lehet segítséget kérni.

A közvetítõ díjazása a vitában érdekelt felek és a mediátor közötti megállapodástól függ. Rendszerint az eljárásra fordítandó munkaórák számával és a mediátor szakmai tapasztalatával arányos, amelyet a megbízók általában egyenlõ arányban fizetnek. Az EU számos tagállamában kifejezetten tilos olyan díjmegállapodást kötni, amely szerint a mediátor az eredménybõl sikerdíjat vagy részesedést kapna.

Az ugyancsak 2003-ban elfogadott jogszabályból kimaradt a mediátorok képzettségét meghatározó passzus, így ma a fogalmat tágan értelmezve tulajdonképpen bárki lehet mediátor. Egyelõre az is vita tárgya, ki számít megfelelõen képzettnek. Akad szakértõ, aki szerint csak felsõfokú végzettséggel, elõképzettséggel rendelkezõkbõl lehet sikeres közvetítõ - természetesen megfelelõ posztgraduális tanulmányok, tréningek elvégzése után.

Kapcsolat

CÉGALAPÍTÁS
Budapesten (Zugló) 
06/20 489 4874
és  Pest megyében (Monor) 
06/29 415 671
06/20 9355 331
részletes információ:
kérje e-mailen!